Ahogy ígértem, néhány sorban arról, ami nem tartozik a coachinghoz:

Az első és talán legfontosabb, hogy a coaching nem tanácsadás. Bár... vannak olyan helyzetek, de alapvetően a cél nem az, hogy bárkinek készen adjuk kezébe a megoldást. Ahogy az az előző posztból is kiderült talán, ennek két oka van:

1. Ha a coach adja a megoldást, azzal az ügyfél nem fejlődik. Nem tanulja meg jobban önmagát, nem jut el egy olyan fokú önismeretig, ahol már egyedül is képes megtalálni a számára legjobb utat.

2. Ha tanácsot adnánk, azzal csak azt tudjuk elmondani, számunkra mi a legjobb megoldás. De könnyen lehet, hogy másvalaki számára ez a megoldás nem a legjobb, nem a leginkább vágyott eredményre vezet, vagy esetleg nem is megoldás.

Ezért néhány kivételes esettől eltekintve, a coaching nem tanácsadás. A karrierváltásnál és minden, más természetű problémánál is jól jöhet természetesen egy olyan tapasztalt segítő, aki tanácsot is tud adni, ha végképp megakad valaki, de ez a coaching módszerének alapvető eszközei között nem szerepel. Nem csak azért, mert minden témában nem lehetünk szakértők, a fenti két ok miatt sem.

Ezen kívül is van még néhány olyan terület, probléma vagy élethelyzet, amikor nem a coaching a legjobb megoldás (még ha én magam hiszek is benne).

Ha egy teljesen új területet kell megismerni, új szerepkörben kell helytállni, új feladatot kap az ügyfél, amiben nem jártas, és szakmai iránymutatás, segítség, eligazítás kell, akkor sokkal inkább egy mentorra van szükség, mint rám. Olyan valakire, aki az adott szakterületen releváns tapasztalatot szerzett, és azt szívesen át is adja - nem mellesleg pedig képes is átadni.

Előfordulhat - bár senkinek nem kívánom - hogy komolyabb lelki sérüléseket, mélyebb elakadásokat kell gyógyítani vagy feloldani valakinél. A coaching sajnos ebben az esetben sem a megfelelő eszköz. Ilyen problémákkal célszerű pszichológus, pszichiáter vagy adott problémára szakosodott terapeuta segítségét kérni. Ezekben a helyzetekben is hasznos segítség lehet a coaching, de kizárólag támogató, a kezeléseket folytató szakemberrel együttműködő folyamatként. A gyógyítás nem a coaching asztala, de segítheti azt.

És van olyan élethelyzet is, amikor a coach szintén nem tud segíteni, de nem a módszer miatt - amikor az ügyfél még nem kész a változásra. Előfordulnak olyan esetek, amikor ugyan érezzük, hogy valami nem jó, ez nem az, amit szeretnénk - de "még nem fáj eléggé". Ahhoz, hogy a coaching hatásos és tényleg előrevivő módszer legyen, leginkább a coachee elköteleződése szükséges. Hogy valóban változtatni akarjon, és ezért tenni is hajlandó legyen. Akkor is, ha kényelmetlen, ha eleinte fáj, ha nehéz. Coachként csak abban tudok segíteni, hogy az ügyfél megtalálja saját a megoldásodat, a megvalósítás során csak támogathatom a coachee útját.

Ilyen helyzetekből persze eljuthatunk odáig, amikor "már eléggé fáj". Amikor már nem is olyan kényelmes a langyos állóvíz, amikor már inkább úszunk. Ekkor tud segíteni a coach.

Természetesen nem árulok zsákbamacskát: nem csodamódszerről van szó. Arról viszont meg vagyok győződve, hogy az egyik leghatékonyabb, leginkább személyre szabott és a leggyorsabban eredményeket hozó személy(iség)fejlesztési módszer.

A leghatékonyabb módszernek azért tartom, mert hosszú távú, tartós eredményeket érhetünk el vele. Egy jó coaching-kapcsolatnak nem csak egy adott probléma megoldása a célja, hanem a coachee, vagyis az ügyfél önfejlesztése. Mivel a legtöbben egy adott problémával, vagy legalábbis fejlesztendő területtel fordulnak szakemberhez ilyen témában, természetesen a coachingban is az ügyfél problémájának megoldása a cél, maga a folyamat viszont olyan látásmódot, megközelítést is átad, amivel később a coachee önállóan is képessé válik arra, hogy akár segítség nélkül találja meg a számára legjobb megoldást.

A személyre szabottságot legjobban az mutatja, hogy a coaching során kialakított megoldások, módszerek vagy új szokások sokkal közelebb állnak a ügyfélhez, a személyiségéhez, mint bármilyen más önfejlesztő csodatechnika tippjei, módszerei, bevált gyakorlatai. A coach ugyanis nem ad kész megoldást, hanem segít megtalálni az ügyfél legjobb megoldását – ami számára a legjobb, megvalósítható, és az ügyfél által elérni kívánt eredményt hozza. Ami számomra  a legjobb megoldás, az Neked nem biztos, hogy az. Könnyen lehet, hogy nem azt érnénk el vele, amit Te szeretnél, vagy esetleg sokkal jobb, számodra megfelelőbb, egyszerűbb lehetőség is van – amivel akár még jobb eredményt is elérhetünk, mint amit elképzeltél.

Mivel a válaszokat nem én adom, hanem „csak” segítek megtalálni a legoptimálisabb, számodra legjobb megoldást, azt sokkal inkább sajátodnak érzed majd - úgy pedig könnyebb kitartani mellette. És nem játszik az „ez nem nekem való” című kifogás sem.

Na, és hogy miért a leggyorsabb? Mert nem a problémára, hanem a megoldásokra koncentrál. A terápiákkal, analitikus módszerekkel ellentétben a coaching nem boncolgatja a problémát, nem analizál, nem elemez, nem okokat keres, hanem a vágyott eredményhez vezető utat. Vagyis arra irányítja a figyelmet, ami az adott helyzetben sokkal fontosabb – a megoldás(ok)ra.

Persze ez nem jelenti azt, hogy a problémával nem is foglalkozunk, annak megértése nélkül az elérendő cél sem lehet világos. De ahelyett, hogy a múlton merengenék, és a probléma okait firtatnánk, inkább a jövőre, a megoldásra koncentrálunk.

Ez a módszer három olyan fontos előnye, ami miatt emellett tettem le a voksomat. Ahogy írtam, nem csodaszer – vannak olyan esetek, amikor nem coachingra van szükség. Ezekre, és arra, hogy mi nem tartozik a coachingba, még visszatérek.